Folytassuk

A sztori folytatódik...
Kilenc órára mentem a varrodához, lemondva arról, hogy lássam Balázst, és az este ezután egyre rosszabbra fordult. Fruzsival kettesben vágtunk neki a partinak, egy liter borral és ugyanennyi kólával. Miután a kedvünket megalapoztuk, összefutottunk Rolcsival és Ricsivel. A csoportunk négyfősre duzzadt, a hangulat adott volt: ahol Roli felbukkan, ott nincs helye szomorúságnak, így én is felvidultam, már amennyire tőlem telt.
Visszamentünk a nonstop-ba (istenem, milyen jó érzés leírni, hogy ilyenünk is van!), vettünk vodkát, aminek a márkája SÓGOR volt. (Ne kérdezzétek, én sem értettem, de Rolcsival egész este ezen poénkodtunk. Lásd: R.I.P.Sógor!, Most megittad Sógor hamvait!, Hé, passzold ide sógort!, és még sorolhatnám)
Sógorral a kezünkbe összefutottunk Márkóval és a csoportjával, akiktől kaptunk egy kis páleszt (még mindig utálom). De aztán kihúztunk Bányára, és csendesen és békésen elbúcsúztunk Sógortól, hogy megadhassuk neki a végső tiszteletet. (Szegény egy kukában végezte. Rolcsi igazán kegyetlen.)
Zárójeles megjegyzés: *Rolcsi egy igazi szőke herceg, nem vicc, és az a baj, hogy egyre jobban kezdem megkedvelni, mert annyira hihetetlenül jó a karizmája. Egyszerűen vonzza az embert a hülye vicceivel, meg a nevetésével, de nem tudom. Furcsa, mert ahhoz képest, hogy 20 éves, úgy beszélget velem, mintha egy korosztály lennénk... Pedig lehetne a.... hát semmim, de 5 év akkoris 5 év...* Zárójeles megjegyzés vége.
Utána felmentünk Deltába, ahol Fruval tequiláztunk, és akkor megjelent Balázs... majdnem megőrültem, de nem, mégsem hagytam... nem igazán sokat beszéltünk, egy pókkal járkált folyamatosan, és annyira édes volt, hogy Rolcsit szinte teljesen elfelejtettem... Szinte. Tette nekem a fejét, de folyton járkált és pörgött, úgyhogy nem ültem ott mint a hülye, hanem lementem Rolihoz meg Szalay-hoz... és akkor láttam meg egy csajjal, amitől persze kiborultam... majdnem elbőgtem magam, úgyhogy faja volt. Persze észrevette, hát hogy ne, és jött, hogy csak az osztálytársa meg mit tudom én, de nem tudtam elhinni. Én rajta kívül nem ölelgetek úgy senkit, mint ő azt a csajt... Utána kimentem, és készültünk haza... de gyors felszaladtam, hogy legalább szóljak neki... Ekkor nem tudom mi történt... csak álltam ott, és azt kívántam, bárcsak megkérne, hogy maradjak. De nem tette, én pedig képtelen voltam elindulni. Végül kinyögtem, hogy mégiscsak beszélnünk kéne. Lementünk...
És életem legrosszabb élményén estem túl. Rosszabb volt, mint az őrült öngyilkos látványa, aki a vonat elé ugrott. Rosszabb volt, mint amikor a kamion elé estem. Ezerszer rosszabb volt a kitört ujjamnál. Ez lelkileg is fájt...
Bár amit mondott, logikus volt... Most lett vége Kamillával, akivel nem volt valami jó együtt, és nem akar megint rossz élményeket. Ki akarja élni magát, a bulizásra és a tanulásra akar koncentrálni. Nem tervezte ezt be, és időt kér.
De én se terveztem ilyesmit... élni akartam, tombolni, amíg fiatal vagyok. Nem tehetek róla, hogy ő jött velem szembe. Ő kezdte! Ő indította el bennem ezt a valamit! Ő hívott el hozzájuk!
De időt kért... aztán elhívott mára próbára, amiből amúgy nem tudom, mi lesz, mert Filip nem veszi fel a telefont, de közbe meg Orsi elhívott vásárolgatni. Nem tudok dönteni... Végre Orsi se utál, de hogy hagyjak ki egy olyan lehetőséget, ahol egyszerre van Bazsi és Rolcsi?
Ha nem lesz próba, egyértelmű... de ha lesz? Ott a helyem...
Na, mindegy majd elválik...
Ezután hazaindultunk, Rolcsi félig eljött velünk... Szalay közbe ott poénkodott, hogy aludjon nálam. Nem mondom, hogy bántam volna, de azért mégis...
Aztán nem emlékszem hogyan, de az lett kihozva ebből, hogy holnap próba után eljön hozzám és itt alszik... úgy váltunk el egymástól, hogy ezt mondta: Szavadon foglak.
Ó, anyám ez mit jelentsen? Nője van, mit akar nálam csinálni? Bár... szívesen látnám vendégül... de az se biztos, hogy emlékszik rá. Vagy, hogy összefutunk. Semmi se biztos... Aztán hazajöttem, felkeltem és most itt vagyok a furcsa, kusza életemmel...
Hogy mit hoz számomra a sors? Nem tudhatom... de még nincs vége, érzem. Ez egy új, furcsa szál, és én kíváncsian várom, hogy az élet mit sző bele...
A sztori nem áll meg...