Fejlemények

Helló ismét! 

Tegnap három olyan fontos dolog is történt velem, ami rendesen megváltoztatta az életemet, de először is kezdjük ott, ahol az előző bejegyzésben abbahagytam. Július 26, péntek. Nagyon jó este volt, mindennel együtt véve bármikor visszamennék, bár nagyon sokat bénáztunk, de szerencsére végig nevettük meg beszélgettük és nem tudom, ez így elég jó volt. Szokatlan, de jó. Szombaton nem sokat beszéltünk, mert már készülődött a Szigetre, én meg este mentem fel a városba. Egyébként kiültünk páran a pavilonhoz, majd a Dióba keveredtünk, és... és ott találkoztam az unokatesójáékkal. Igazából nem beszélgettem velük túl sokat, de az egyik, Kitti leanettezett, és ekkor egy kicsit elhülyéskedtem velük. Aztán megérkezett Danika is, mert miért ne? Nem is tudtam, hogy jön fel, de elmesélte, hogy exem és Loky felrángatták, szóval... Alig beszélgettünk, inkább az unokatesójáék szórakoztattak. Furcsa volt, mert folyton arra utalgattak, hogy tesztelniük kell, hogy beillek-e a családba. Na, ekkor volt az, hogy Danikával mindketten összenéztünk és elvörösödtünk, de egyikünk sem reagált, mert most erre mi a fenét lehet mondani? Nem vagyunk együtt. Akármilyen rossz is ez, nem járunk. (Annak ellenére, hogy a pénteki dolgok után szájrapuszival köszönt el.) Ezt bizonyítja az is, hogy amikor most lelépett, kaptam az arcomra két puszit. Az unokatesói amúgy kiakadtak és elkezdték nekem mondogatni, hogy félős, meg hogy egy seggfej. Vicces volt egyébként! :D De megnyugtattam őket, hogy nem seggfej, mert izé, nem vagyunk együtt. Aztán Kitti, aki leanettezett elkezdett arról faggatni, hogy nem szar-e, hogy Danika Dániel exe... különös, hogy erről milyen jól el tudtunk beszélgetni. Jól esett, hogy valakinek eszébe jutott, ez nekem mennyire szar érzés :) 

Aztán jött a vasárnap. Eleinte szarul indult, mert Klauval óriásit veszekedtünk az East Festes dolgok miatt, de aztán délután minden jobbra fordult. A tegnapi elbaltázott dolgok után Danikával végre megint úgy beszélgettünk, mint előtte, de sajnos hatkor indult Pestre. Addig igaz végig beszélgettünk, meg zenéket mutogatott, de a hat óra hamar eljött, és végül elment. :( Eközben Klauval végre kimondtuk az igazi problémáinkat, és rájöttünk, hogy mind a ketten elcsesztük, de nem szabad, hogy ez a barátságunk útjába álljon. Úgyhogy kibékültünk! :D Orsival meg szerencsére nagyon közel kerültünk egymáshoz. Neki mindent elmondhatok, mert nem ítél el, nem pletykál, és megérti a problémáimat (azaz, hogy folyton pasigondjaim vannak). Valszeg ez azért alakult így, mert neki meg folyton háreme van, vagyis több pasival ismerkedik. Én meg egyik kapcsolatból esek a másikba, még ha nem is akarom. Most komolyan, én nagyon boldog szingli lettem volna, ha Danika nem jelenik meg! Vagyis... oké, ha nem jelenik meg, valszeg még mindig depressziós lennék, úgyhogy... nincs mentség, folyamatosan pasik vesznek körül. 

A harmadik jó dolog, hogy ma megyek megcsináltatni a hajam! (Ja, ez már a negyedik. Upsz.) Végül nem Atishoz (kettes számú ex), hanem a legjobb barátnőjéhez, Trishez. Elvileg élénk vörös lesz, egy fehér tinccsel, de sajnos a tincset nem tudjuk most megcsinálni, csak kiszőkíteni, mert leégne a hajam. Majd hamvasítóznom kell, meg ilyenek, de nem érdekel, megéri, ha egy ideig szarul fog kinézni, csakhogy utána megint állat legyen! :D 

Mint láthatjátok, ismét pörög az életem. Megpróbálom ezt a két hetet kihasználni úgy, hogy a barátaimmal leszek, megújulok és jól érzem magam. Ráfekszek az angolra, felkeresem a tetkósomat, eljárok futni, és bulizok megállás nélkül. Igen! Mire hazaér, rám se fog ismerni ;) Remélem leesik az álla. Remélem utána már változik valami! :D