IT-Girl

Kicsit el vagyok veszve, tudom. Hogy ennek mi a tudományos és fantasztikus oka? Rém egyszerű. Elfoglalt vagyok de marhára.
Tele vagyok programokkal és feladatokkal, idegeskedni valókkal és csodálatos reményekkel. Megjártam a Balatont, Pestet, találkoztam a rég nem látott legeslegjobb barátnőmmel, Holt-Tiszára jártam, emberekkel ismerkedtem, egyszóval faltam az életet. Megismerkedtem egy csomó szuper emberrel - Tris, Gabi, Imi, Gréti, Timi, Virág, Julcsi, de akár idesorolhatnék egy nagycsomó más embert is -, miközben ismét összefutottam pár régi kedves (Dani, Kelly, Brigi) és nem túl kedves ismerősömmel (egy szó: Balázs. No comment.) Túléltem egy majdnemszakítást (nem az én hibám volt), egy oltári nagy veszekedést, és rengeteg szuper bulit.
A pasimmal is minden oké, ahhoz képest, hogy alig 4 hónapja járunk, olyan, mintha ezer éve együtt lennénk. (Azt akarta, hogy költözzek fel hozzá Pestre! Lol. És arról beszélt, hogy 3 év múlva ő is ki szeretne utazni. Még nagyobb Lol. És közölte, hogy 10 év múlva gyerekeket akar. Még nagyobb ultragigameganagy LOL!)
Szóval elvagyok. Az életem úgy ahogy, de pörög.
Angolt tanulok. Gáz? Lehet, nem érdekel.
Könyvet írok. Csak Klau tudja, nem gáz. Viszont az igen, hogy másnak nem merem elmondani.
És mindezek mellett a ciki dolgok mellett én vagyok A LÁNY, akit mindenki irigyel, a menő, a szép (nem én találtam ki, esküszöm. Bár fogalmam sincs, mit látnak bennem...), akit mindenki meg akar tépni, mert annyira irigyek rám. Hát, valahogy így alakult a szünetem.
xoxo Pix