Néha elfelejtem, milyen érzés szeretni és szeretve lenni. Ilyenkor a gondolataim teljesen megőrülnek és elkezdenek mindenféle buta kétely körül keringeni. A félelmeim egyre valóságosabbá válnak, a testem kezdi elhinni, hogy ez a valóság, én pedig összetörök.
Néha elég lenne egy kósza csók, egy futó érintés, és megnyugodnék. Felnevetnék, magamhoz húznám, és megköszönném, hogy van nekem.
Néha ha lehetnék őszinte, semmi gondom nem lenne. Kimondanám, ami nyomja a szívemet, és valaki - bárki! - meghallgatna, ítélkezés nélkül.
Néha jó lenne, ha nem kezelnének gyerekként, máskor viszont szeretnék még az lenni.
Néha nem tudom, mit szeretnék elérni az életben, de ha tudom, ne állítsatok meg.
Néha szeretnék nevetni.
Néha szeretnék szeretni.
Néha egyszerűen csak szeretnék boldog lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése